A 2013. január 18-án tartott konferencia absztraktjai
Gerard Roland
E. Morris Cox Professor of Economics and Professor of Political Science University of California, Berkeley
Culture and innovation
Janos Kornai emphasized the differences between the socialist and the capitalist system in generating innovations. I explore the role of differences in culture in stimulating innovation in capitalist societies, following Gorodnichenko and Roland (2010 and 2011). Cross-cultural psychology has found that the main cultural cleavage is between individualism and collectivism. We argue and show empirically that countries with more individualist cultures have better performance in innovation and long run growth than countries with collectivist cultures. There is a causal link from culture to long run growth via innovation.
Karen Eggleston
Faculty Director, Asia Health Policy Program, Walter H. Shorenstein Asia-Pacific Research
Center, Freeman Spogli Institute for International Studies, Stanford University
The importance of János Kornai's research for understanding China's development and the
economics of healthcare systems -- slides
Many of the insights from Professor János Kornai's research have great significance for
understanding the economics of socialism and transition in China compared to other post-
socialist economies, as well as for understanding of healthcare systems around the world. This
talk will focus on the economics of shortage, the soft budget constraint, and incentives for
innovation, as they relate to the contrasting economic development of China and north and
south Korea, and to the understanding of health systems as "islands of shortage" within
surplus economies.
Chenggang Xu
Quoin Professor in Economic Development University of Hong Kong and SNU-WCU
Institutions which Determine the Future of China: for Prof. Kornai's 85th Birthday
Professor Kornai has been one of the most influential economists in China in more than three decades. One of his biggest influences to Chinese reformers is on the necessity of institutional change. Following his steps, this talk discusses the problems in China’s institution. The question I will address is, what are the major obstacles that have prevented China from establishing constitutional rules? I argue that grave socio-economic problems in China, e.g. low domestic demand, worsening corruption and inequality, intensifying social conflicts, etc. are all created from China’s fundamental institution: Regionally Decentralized Authoritarianism (RDA). The RDA regime which contributed to China’s reform and growth in the past now threatens the stability and sustainability of China. However, reforming this regime posts great challenges, since the power of the party-state is unlimited, although administration and economy are decentralized; the party-state has nested interests to resist any constitutional reform. The fate of constitutional reform in China is the biggest factor which determines China’s future.
Slides - Audio1 - Audio2
András Simonovits
Tudományos tanácsadó / research advisor, MTA Közgazdaság-tudományi Intézet / Institute for Economics, Hungarian Academy of Sciences
Paternalism in Pension Systems: To János Kornai’s 85th birthday conference -- slides
János Kornai has always criticized paternalism, a behavior by a person or an organization or state, which limits some person or group’s liberty or autonomy. First the dominating paternalism of the communist system, then its particular appearance in the capitalist welfare state (especially health care). His famous concept of soft budget constraint also refers to a special form of paternalism, when the government transfers resources from one firm to another without relying on any predetermined and rational rule.
In the present lecture I will concentrate on an important domain of the welfare state, namely the pension system, rarely discussed by Kornai. First I outline the historical phases of the pension systems from autonomous to paternalistic schemes. Second, following Feldstein (1987) I characterize the mandatory public pension system as a compromise between myopic but efficient private saving and paternalistic but inefficient public savings. I determine the critical interest factor at which the two solutions are equivalent. (As a result, for subcritical interest factor paternalist pension is better than private saving and vice versa.) Third, I discuss the voluntary pension system, and underline the presence of tax expenditures connected with its usual operation. It turns out that high matching rates and low contribution caps can be more efficient than low matching rates and high contribution caps. Fourth, I describe the role of the cap on mandatory pension contribution base as a partial phasing out contributions of far-sighted and high earning individuals. The prevalence of widely diverging relative values can be explained by their eventual indifference. Finally I draw the conclusion: paternalism is a necessary evil in pension systems, and its socially optimal form depends on the degree of individual irrationality and of missing markets.
Balázs Hámori & Katalin Szabó
Egyetemi tanárok / University professors, Budapesti Corvinus Egyetem / Corvinus Universtiy of Budapest
Reinventing innovation-- slides
During the past two decades, innovation has gone through dramatic changes: unknown types of innovation have emerged, the innovation process itself takes place in an unusual manner, new players enter the scene, and the role of innovation in the economy is re-evaluated. By analyzing the two new forms of innovation – crowdsourcing and reverse innovation – the authors aim to show that these are not independent of each other, they have numerous common features, and they can be traced back in part to common roots. In the case of both, information and communications technologies play a decisive role. Crowdsourcing represents the act of a company or institution taking a creative function once performed by employees and outsourcing it to an undefined (and generally large) network of people in the form of an open call. Through crowdsourcing the cumulative creativity of many people leads to greater outcomes than of the research group confined between the tight walls of the company. The essence of another new form – reverse innovation – is that first they realize the innovations in emerging/developing countries and these will only spread to the centers of the global economy later. Knowledge workers in the periphery do not only excel in cheap and ingenious creation of high-tech products, but also in financial innovation. The microfinance system awarded Nobel Peace Prize was born in the poorest country of the world, in Bangladesh, while M-Money based on mobile phones was invented in Kenya – ahead of the most developed countries. The authors see the common features of crowdsourcing and reverse innovation in the active roles of consumers/users, in driving down the costs and risks, in channeling of ideas from remote areas and in breaking through the boundaries of the given infrastructure. Their main conclusion is that innovation bears the marks of the socio-economic system in which it is realized. The radical transformation of the innovation process taking place today also cannot be truly understood based on a narrow partial analysis; it can be only understood if we connect it to the currently undergoing “Great Transformation” from industrial economy to knowledge based economy.
Péter Mihályi
Pannon Egyetem /University of Pannonia
János Kornai’s Anti-Equilibrium, a harbinger of evolutionary economics -- slides
The Anti-Equilibrium (AE) was well ahead of its own time in emphasizing that
- economics should use biology, rather than physics, as its methodological underpinning;
- competition and co-operation are equally important building stones of any economy due the continuously growing complexity of modern societies;
- while it is obviously true that people react to incentives, the underlying facts are not only price and quantity information, as it is assumed in standard models;
- evolutionary logic requires different type of decision-making in simple, routine matters, as opposed to large and important decisions (e.g. career decisions, multibillion dollar investment projects);
- the most important production processes are non-linear, increasing returns to scale are the rule, rather than the exception in modern capitalist economies;
- there is no such thing as general equilibrium; in modern societies, the goods and services are either in shortage (Socialism) or in the state of oversupply (Capitalism); it is either buyers’ market or sellers’ market;
- in market economies, most of the time, most of the producers have significant excess capacities; excess capacities are the main drivers of innovation;
- the socialist system is characterized by shortages on the goods and services markets, in the capitalist system there is a persistent shortage of working places.
- there is no such thing as perfect competition under capitalism, most markets are oligopolistic, this asymmetry, rather than market equilibrium is the driving force of capitalist economies.
The talk will be illustrated by observations in AE, the memoirs of Kornai and the most recent seminal essay of Kornai „Shortage economy – Surplus Economy” (2011) which is still awaiting for English translation.
Laki Mihály – Szalai Júlia
Tudományos tanácsadó / research advisor, MTA Közgazdaság-tudományi Intézet / Institute for Economics, Hungarian Academy of Sciences – kutató /research fellow, MTA Szociológiai Intézet / Institute for Sociology, Hungarian Academy of Sciences
Egy sikertörténet kifulladása: Defenzívába szorult magyar nagyvállalkozók az ezredforduló utáni magyar gazdaságban és társadalomban --diák
Előadásunk empirikus alapja az a követéses kutatás, amelyben az 1999 és 2001 között felkeresett és 2010-ben újabb beszélgetésre vállalkozó közép- és nagyvállalkozók 35 fős csoportjával részletes mélyinterjúk során áttekintettük, hogy egyfelől személyes életükben, másfelől vállalkozásaik történetében mit hozott az első találkozás óta eltelt évtized. A mélyinterjúk egyik legfontosabb, egybecsengő tanulsága az ezredfordulóig dinamikusan felfelé ívelő személyes karrierek és az addig dinamikusan növekvő vállalkozások egyidejű megtorpanása és a megtorpanásra adott válaszok általános defenzivitása volt. Előadásunk e fordulatnak igyekszik nyomába eredni. Megkíséreljük kimutatni, hogy a megtorpanásra nem ad kellő magyarázatot a csúcsteljesítményük idején középkorú vállalkozók természetes megörgedése, de a hanyatlás jelei nem vezethetőek le a kedvezőtlen makrogazdasági változásokból sem. Ugyancsak részleges marad a válasz, ha a külföldi tőkével való versenyt tekintjük – ezen a terepen Magyarország belépése az Európai Unióba elvileg inkább kedvező feltételeket teremtett. Miközben a felsoroltak mind hozzátesznek egy-egy kockát a képhez, csak rész-magyarázatokkal szolgálnak. Igyekszünk majd bizonyítani, hogy egy fontos „magyar sajátosság” rendezi e rész-magyarázatokat átfogó képpé: ez pedig az elmélyülő és körkörösen terjedő bizalmatlanság jelensége. Előadásunk bemutatja a bizalmatlanság típusait és főbb megnyilvánulási formáit, valamint azt az újfajta defenzív stratégiát, amelyet felszínen maradásuk érdekében a vállalkozások befelé fordulásával és családba zárásával fejlesztettek ki a vállalkozók. Prezentációnkat az így születő családi vállalkozások tipológiájának és néhány működési sajátosságának felvázolásával zárjuk.
Klaniczay Gábor
Egyetemi tanár, Közép-Európai Egyetem
Egy új tudományos intézménytípus, az Institute for Advanced Study: nemzetközi és magyarországi tapasztalatok -- a teljes tanulmány itt olvasható
Előadásomban megpróbálom egy sor nemzetközi példával röviden jellemezni, hogy milyen sajátos filozófia és működési mechanizmus jellemzi az Institute for Advance Study-kat Princetontól Berlinig, Stanfordtól Uppsaláig, Nantes-tól Bukarestig. Miben különböznek az egyetemektől, a kutatóintézetektől, a projekt-intézetektől, az akadémiáktól illetve hogyan működ(het)nek együtt ezekkel az intézménytípusokkal. A Collegium Budapest majdnem két évtizedes magyarországi működése, melyben Kornaival együtt vettünk részt, érdekes példa arra, hogy – az elvitathatatlan sikerek, a Collegium működése és finaszírozása körül kibontakozó viták és az elszomorító kudarcok fényében – újra elgondolkodjunk arról: életképes-e ez a fajta intézménytípus hazánkban?
Madarász Aladár
Tudományos főmunkatárs MTAS Közgazdaság-tudományi Egyetem
Gondviselés és piaci koordináció
Kornai János életművének egyik központi témája a koordináció különböző típusainak, ezek előnyeinek és hátrányainak mélyreható elemzése. Előadásom ennek kapcsán a piaci koordináció klasszikus mechanizmusának leghíresebb metaforáját: a láthatatlan kéz koncepcióját tárgyalja eszmetörténeti szempontból. Két kérdéssel foglalkozom benne:
- Mi támasztja alá azt az interpretációt, hogy a piac láthatatlan keze valójában teológiai koncepció, amely a korabeli olvasók számára az isteni gondviselés működését jelentette, amely éppen úgy érvényesül az önérdekeket összegző piac spontán rendjében, mint a Newton mozgástörvényeivel leírt fizikai világban?
- Hogyan foglalt állást a XIX. sz. „keresztény politikai gazdaságtana” a természet és az emberi társadalom törvényeit elrendező kéz és az önérdek viszonyáról?
Győrffy Dóra
Habilitált egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Puha költségvetési korlát és pénzügyi válság Görögországban -- diák
Görögország pénzügyi válságának megoldatlansága az egész euró-zóna stabilitását veszélyezteti. A nemzetközi szervektől kapott három mentőcsomag ellenére az ország immár hatodik éve mély recesszióban van. Előadásom központi kérése, hogy milyen okok állnak a válságkezelés kudarca mögött.
A kérdés megválaszolásához a Kornai János által bevezetett puha költségvetési korlát (PKK) fogalmát használom fel. Először bemutatom a PKK szindróma kiterjedtségét a válság előtti Görögországban a fő szereplők (EU intézmények, nemzetközi piacok, állam, állami vállalatok, adófizetők) motivációinak elemzése révén. Ezt követően a globális pénzügyi válság hatását mint a pénzügyi korlát megkeményítését ösztönző tényezőt elemzem. Végül rátérek arra, hogy mennyiben változott a szereplők mozgástere a válságkezelés különféle fordulói során és ez hogyan alakította a PKK szindrómát.
Az elemzésből adódó fő következtetés, hogy a görög probléma középpontjában a PKK eszközeinek átalakulása áll – egyes formáinak visszaszorulása rendszerszintű sokkot eredményezett Görögországban, míg más formáinak térnyerése az Európai Központi Bank hitelességét ingatta meg. Az így kialakuló szélsőséges bizonytalanság magyarázza a görög gazdaság recessziós spirálba kerülését illetve a pénzügyi válság elhúzódását az euró-zónában.
Farkas Zoltán
Újságíró, Heti Világgazdaság
Áttételes jelenlét: Kornai János a magyar sajtóban -- diák
Nem szívesen ad interjút, és aggályosan ügyel minden mondatára. Ha rajta múlna, gondolatai, eszméi terjesztését rábízná a tanítványokra, újságírókra. De ha azt látta, hogy veszélyes irányt vesz a politika, kiállt a nyilvánosság elé, bízott szavai súlyában. Olykor éltek a tanácsaival, olykor visszaéltek a nevével: Kornai János három évtizede a nyilvánosság tükrében.
Rosta Miklós
Egyeteni tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem
Örökzöld Kornai-gondolatok, avagy a túlzott központosítás és a puha költségvetési korlát jelenléte a magyar közigazgatásban -- diák
Előadásomban arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy Kornai János hozzájárulásai a társadalomtudományokhoz mind a mai napig aktuálisak és érvényesek. A rendszerparadigma mint tudományos szemléletmód az egyik legalkalmasabb keretrendszer arra, hogy az aktuális társadalmi folyamatokat értelmezni tudjuk. Kornai János gondolatai a közgazdaságtudományhoz köthetőek, de munkássága túlmutat e tudományterület keretein és a társadalomtudományok minden területre megtermékenyítően hatnak. Állításaim alátámasztására előadásomban a puha költségvetési korlát és a túlzott központosítás fogalmaiból indulok ki és bemutatom, hogy a regnáló konzervatív kormányzat közigazgatást érintő reformjai minként értelmezhetőek a fenti fogalmak alkalmazásával. Ennek során bemutatom a kormány egyes lépéseit - összevetve őket Kornai gondolataival -, majd az ezekből kirajzolódó új közigazgatási rendszerről rendszerszintű következtetéseket vonok le. Végezetül a pozitív vizsgálat eredményeire támaszkodva normatív megállapításokat fogalmazok meg az új rendszerrel kapcsolatban.
Rékasi Eszter
Budapesti Corvinus Egyetem
Felsőoktatási reform és Kornai elméletei -- diák
A felsőoktatás intézményei nagymértékben meghatározzák a munkaerő képzettségének szintjét, a kutatási teljesítmény és a társadalmi mobilitás alakulását, ezáltal az ország gazdasági teljesítőképességének lehetőségeit is. A 2011 óta zajló magyarországi felsőoktatási reformot széles körű szakmai és társadalmi elégedetlenség övezi. Egy olyan értelmezési keret felvázolására törekszem, amely megmutatja, milyen ösztönzőket teremtenek a jogszabályi változások, és hogy a piaci szereplők ehhez való alkalmazkodása hogyan hat a felsőoktatási folyamatokra. A felsőoktatási piac szereplőiként a diákokat, tanárokat, az egyetemeket mint gazdálkodó szervezeteket és az államot mint szabályozót és tulajdonost azonosítom. A felsőoktatás kimeneteként a felsőoktatás mint szolgáltatás minőségét, hatékonyságát és a méltányossági szempontok érvényesülését veszem figyelembe.
A felsőoktatásban központosítás zajlik – ez ténykérdés. Kornai elméleteinek alkalmazása lehetővé teszi a reform egyes elemeinek strukturált értékelését. A professzor koordinációs mechanizmusokról, tulajdonformákról és ezek információs és ösztönző hatásairól alkotott elméletei tisztán láttatják egyes intézkedések várható hatását, és az azok között felfedezhető összhang hiányát is.
